Papírhajó

Nagyjából ennyi a karácsony mérlege: +3 kilo. Köszönhető a három napig tartó korlátlan zabálásnak amit véghez vittem de nem bánom mert ilyenkor mindig sokat hízok, de aztán jön a kolesz és úgyis leadom. Meg nem is látszik rajtam, ez örök rejtély marad hogyha hízok akkor a szervezetem hová rakja a plusz mennyiséget. Kis hamis.

Amúgy ez a karácsony nagyon jól telt, apám is normálisan viselkedett, például voltam vele tegnap bowlingozni meg holnap is megyek, kedden meg bemutatja a barátnőjét. Valami isteni jel lehet ez talán, hogy amikor eldöntöm hogy azért csak kéne viszonyulni hozzá valahogy akkor megnormálisodik? Lehet. Bár egészen normális sosem lesz mert a bűnlajstroma túl nagy ahhoz de a remény hal meg utoljára. Azt mondják legalábbis. Mondjuk szerintem is így van de apám egy specifikus eset amely specifikus kezelést kíván. Éppen ezért várom a jelentkezőket akik összeszedik ennek a nap mindennapi 17 éves srácnak (Matin: +1!!) a maradványait ha felrobban a sok lenyelt mondattól. Köszönöm!

Visszatérve azonban a karácsonyhoz mert elbeszéltem másfelé: nagypapám ismét isteni halászlevet és rácpontyot csinált, amelyet megtetőzött nagymamám rántott hala és anyukám vegyestála, valamint a sokféle süti (mézeskalács- és zserbóhegyek), a töltött káposzta, a sült pulyka, a csirkehúsleves, a marhapörkölt, a libamáj, a képviselőfánk, és szerintem ez mind a három nap termése

Ez volt az első karácsonyunk unokahúgommal, aki már majdnem egy éves Biztosan sokra értékelte az ünnepet, majd ha tud beszélni, megkérdezem tőle.

Úgy gondolom vissza kell térni a "The 24th hour" című bejegyzésemre mivel sokatok nem értette, erre következtettem legalábbis a hozzám intézett e-mailek és kommentek sokaságából. Remélem minden érintett megkapta a magyar fordítást melyet szabadidőmet feláldozva, áldozatos munkával készítettem el hogy ne maradjatok ki abból az élményből, melyet az a post nyújt. A csekket majd mellékelem  

Nem elemeztem még egy bejegyzésem sem egy másikban és ezt most sem szeretném de kitértem arra hogy ez egy szimbolikus cím, az angol szöveg is szimbolikus. Köszönöm azokat az e-maileket és iwiw-leveleket, kommenteket amiket viszont azok küldtek, akik jó tanáccsal, segítséggel akarnak ellátni. Nagyon jól esett. Tudom, hogy a problémákkal meg kell küzdeni. De ez- ahogy írtam- már a huszonnegyedik óra, mindennek vége. A héten sok mindenre rájöttem, sokat gondolkodtam (az asztalomon csúcsosodó tanulnivaló-mennyiséget meg következetesen ignoráltam). Azt mondják, a történelem megismétli önmagát. Szerintem azonban a történelem csak akkor teheti ezt meg ha megadjuk neki rá az esélyt; mert rajtunk áll hogy megismételjük-e vagy tanulva az egyszer elkövetett hibákból, újraírjuk azt. Nem kötelező azonban egyiket sem választani. Semmi sem kötelező.

Elvileg a bulizás sem lenne az de szilveszter csak egyszer van egy évben és azt- ha nem is kötelező, de melegen ajánlott megünnepelni. Ezen is annyit görcsöltem hogy nem igaz; úgy volt hogy két, szintén fiatal és szépreményű társammal együtt megyünk el Alteregóba de aztán mindkettő lemondta mert közbejött valami vagy nem kapott eltávozási engedélyt, én meg egyedül nem akartam menni mert… jó, bevallom, féltem volna . De a probléma megoldódott így mégis Alterban szilveszterezek és már pénzem is van rá jippí Most örülök.

Amikor ilyen bejegyzést írok azt kicsit semmilyennek tartom, most is így van ez, hiszen mély szellemi mondanivalója nincs de úgy gondolom nem lehet mindig azzal traktálni titeket (ez a duma), meg én sem vagyok annyira termékeny hogy minden nap rittyentsek ide egy 'Titkot' vagy egy 'Huszonnegyedik órát' vagy ilyesmit (ez meg az igazság)

De sok tervem van még hogy miről fogok írni és hogyan, ez egyelőre még titok marad  

1.4.2 by Captain himself

Téma: ajándék, család, kaja, karácsony, ünnepek   Gyüjtő Uncategorized |