Azzal indult, hogy átaludtam a pillanatot, amikor nagykorú lettem. Amikor felébredtem, 7:45-kor már negyed órája számítottam jogilag felnőttnek. Örömömben kivettem a fogszabályzóm és elindultam hogy megtöltsem a vizeletmintás fiolát, ugyanis fél kilencre az orvoshoz voltunk hivatalosak az utolsó ellenőrzés- sorozatra. Ez magában foglalta a pisiminta leadását, a tüdőröntgent és a vérvételt.

Az még hagyján, hogy a tüdőröntgenes nő nem akart nagykorúként kezelni és minden szarért anyukámhoz rohangált holott egy olyan kérdésre, hogy hol született, még egy fiatal/kiskorú is tud neki válaszolni. Azonban nem bosszankodtam ezen sokat, inkább izgultam a vérvétel miatt, de hősiesen túléltem. Két perc sem volt az egész, és nem is fájt annyira, de azért annyira bátor nem voltam hogy odanézzek, hogyan is áll ki belőlem az a fránya tű.

Öt kis fiola vért vett le a nő, aki egyébként meg kell hagyni, ügyes volt mert legalább elsőre eltalálta a vénám, plusz egyet az AIDS-tesztnek, ugyanis igen, az is kell, így igencsak kényelmes helyzetben voltam, mert mivel kötelező vizsgálat, így ingyen és bérmentve megcsinálták itthon, amúgy viszont Kecskemétre kellett volna menni, ahol csak 5300 forint ellenében vették volna le a vért erre a vizsgálatra. Pedig itt is, ott is az ÁNTSZ csinálja a dolgot… nem értem én ezt, pontosabban ezt sem a magyar egészségügyben.

Nos, miután meglékeltek, vagyis véráldozattal igazi férfivá avattak- ahogyan ezt anyával megbeszéltük a kocsiban hazafelé – olyan zabálást rendeztem reggeli címszó alatt, mint talán még nyáron soha Érzékenyen érintett a tény, hogy a szülinapom reggelén vérvételre kell mennem, hát még hogy éhgyomorra…!

Közben természetesen alig győztem válaszolni a sok sms-re és beszélni azzal a sok emberrel, akik csak azért kerestek engem hogy boldog szülinapot kívánjanak! Külön meglepetés volt hogy Cube nagy ravaszul kinyomozta a számom és felhívott, ami váratlanul ért de jól esett . Éppen az ebéd utáni mosogatás kellős közepén ért a hívás, amelynek első pár másodpercében még képtelen voltam az érdemi kommunikációra, hiszen az edénytisztogatással párhuzamosan természetesen éppen ettem .

Délután pedig gyakorlatban is kiélveztem frissen megszerzett jogaim, elmentem két olyan helyre, ahol eddig nem szolgáltak ki. Az egyik a lottózó volt, ahol a csaj képébe vágtam a személyi m hogy akkor ide a Rákos asztro-sorsjeggyel! Nem szoktam szerencsejátékozni, mielőtt még bárki is mentális betegnek kiáltana ki, csak már régóta idegesített hogy a lottózós csaj annak ellenére, hogy tudta, hogy nem magamnak adom fel a lottót hanem mondjuk anyukámnak, akit ismer, nem szolgált ki. Nos, most revansot vettem.

A másik hely pedig az italbolt volt, ahol bevásároltam a pénteki nem túl konszolidáltnak ígérkező partimra mindazt, amit a nagypapám nem tud biztosítani, vagyis: sört. Itt is volt személyivillogtatás és sikerélmény

Itt is megragadom az alkalmat, hogy mindenkinek megköszönjem a jókívánságokat és a köszöntéseket! Jó érzés… 18 vagyok. Durva, de jó érzés.

Bábus kép helyett pedig most egy video Jó szórakozást! XD

2.3.2