Az elmúlt egy év olyan volt, mint egy maraton. Rohanás, szünet nélküli vágtatás a folyamatos javulásért, egy jobb, nyitottabb helyért, az ösztöndíjért, a nyelvvizsgákért, a jó eredményekért, a könyvpublikációért, a blog sikeréért. Úgy gondolom, hogy ebben a sokszor embertelen hajszában jól teljesítettem és sikerült elérnem a célokat, amiket kitűztem. Visszanézve sokszor csak a kilométerköveket látom, [...]
Kerültünk- fordultunk a sötét körúton, de nem tudtuk elérni egymást. Ő utánam jött, én elé mentem. – Hiába próbálkozol- mondta Zsombor.- nem megy. Ezt most még én mondom neked- örülj. Amíg én mondom, nem fáj, mert tudod, hogy utána úgyis odamegyek hozzád. Megérinthetsz. A mi sorsaink összefonódtak a kezdet kezdete óta: nem szereztél meg de [...]
Azt mondják, ezek a napok különlegesek. Ilyenkor senki sem rohan, senki sem aggódik; mindenki magára figyel, feltöltődik, a szeretteivel van, újraértékeli önmagát hogy újult erővel térhessen vissza a mindennapok szürke kihívásaiba. A különleges napokhoz ajánlom ezt a számot. Hallgassátok, értsétek, és vigyétek magatokkal az üzenetét, hogy a Szeretet, a karácsony igazi lényege ne vesszen el [...]
‘Az élet olyan, mint egy film.’ Persze, hogy olyan. Van eleje, kezdete meg vége: bonyodalmak, konfliktusok, tetőpont és megoldás; értékveszteség és nyereség, tanulás és személyiségfejlődés. Minden olyan, mint egy filmben: a jó nem maradhat jutalma nélkül vesztesen, a gonosz nem győzedelmeskedhet, és az élet sosincs megfosztva lényegétől: önmagától. De miért vagyok olyan biztos ebben? Miért [...]
A péntek reggel álmosan hunyorogva talált az ágyamban, ahogyan fél kezemmel a takaró alól a telefonomra vadászok, mindent lelökve, ami karom lendületes csapásainak útjába került. A telefon azonban csak nem lett meg, mivel az íróasztalomon hagytam, így kénytelen- kelletlen felkeltem és reggeliztem, fürödtem, hajat vasaltam és- rohantam, hogy le nem késsem a vonatot, hiszen csak [...]
