A japán Shoyával, aki jövőre szobatársam lesz, régi álmunkat váltottuk valóra, amikor Triesztben potom 5 euróért egy nagyon tiszta helyen fülbevalót lövettünk magunknak. Noha én felkészültem a lehető legnagyobb fájdalomra, vérre, halálra, mindenre, a dolog nem is fájt, csak egy icipicit. Ő a bal, én pedig a jobb fülembe kaptam a kis pöttyöt. Íme az [...]
Rájöttem, hogy akármennyire is akartam rációt vinni az életembe, az mindig irracionális fog maradni, és ez így is jó. Én nem vagyok racionalista. Van bennem, de nem domináns. Azt hiszem, kicsit sem. Aki a jövőben akar élni, annak nincs jelene, márpedig jelen nélkül nincs jövő. Így hát töröltem magam. Purpose24 legfőbb idejét látta annak, hogy [...]
Ha már kettős élet… Amikor megszülettem, 1991. júniusában, akkor első gyerekként érkeztem az egész családba. Nem csak szüleim első gyerekeként, hanem az egész család első unokájaként, dédunokájaként, unokaöccseként stb. Hatalmas adagnyi szeretet és figyelem összpontosult egyedül rám- egy évig egyedül rám. Egy év múlva követett unokatestvérem, akire már kevesebb jutott- ez az arány pedig folyamatosan [...]
Azt hiszem, büszke vagyok arra, hogy két év után a Papírhajót immár arccal írhatom. Captain szerepét már nem a függönyök mögött játszom, és ez egy nagy lépés a kettős életem teljes felszámolása felé. Mert sajnos kettős életet kell élnem- bár ebben igazából semmi meglepő nincs, hiszen melyik melegnek nem? Azelőtt is kettős életet kellett élnem, [...]
Captain és Papírhajó, a tenger és a hullámok nehézségei… ez mind szép és jó, kifejező és költői, de igazából nem több, mint kényszer szülte álca. Szeretek Captain lenni. Szeretem a Papírhajót. Szeretem ezeket a motívumokat, amiket én kreáltam magam elé. Függönyként omlanak le a színpadra, és vonnak falat a nézők és a színész közé. Amikor [...]
