Nem vagyok képzett közgazdász, sem politológus, nem áll mögöttem több évnyi aktív részvétel a közéletben. Nem vagyok több mint egy idealista, tehetséges kisember, aki a lehető legteljesebb élet reményében elhagyta az országát.
Tudom, hogy sok esetben a véleményem irrelevánsnak hat, hogy nem vagyok a lehető leghitelesebb forrás, nem tudok objektíven kezelni bizonyos gondolatokat mert túlságosan áthatják őket a személyes érzelmeim.
Szabadelvű, liberális ember vagyok de vannak dolgok, amiken egyszerűen nem tudok átlépni. Nem azért, mert ne tudnék rengetek különböző felfogásmódot megérteni, egyszerűen csak azért, mert akkora mértékű paradoxonokkal találom magam szembe, amelyeket nem tudok feloldani.
Más kérdés hogy talán azért, mert nem is lehet. A szimpla gonoszság mögött nem rejtőzik sok értelem.
Annyi azonban biztos, hogy itt valami nagyon felborult. A jobb nem jobb, a bal nem bal, a fekete simán lehet nem csak fehér, hanem piros is, de talán csak azért, mert belül mélyen mindenki tudja, hogy az igazi fehér nem is létezik. Az áldozathozatal nehéz, de valóban tényleg szükséges? Mivel, kivel állunk szemben? Egy konkrétum nélküli valakivel, aki amúgy is csak a felsőbb donorok zsinórain fog rángani, és piócái torz ideológiai elképzelésének végrehajtó szerve lesz? Vagy talán tényleg ő maga a felkelő nap, aki végre megváltja kis hazánkat a (vitathatatlanul nagy) szar kellős közepén?
És ha így lesz, akkor mi van? Akkor visszakapjuk, amit elvettek? Akkor majd visszasütik ránk az európaiság bélyegét? Ha majd minden kis faluban a harcsabajszú Józsi bácsi füttyszavára besuhan a mágnesvasút, aminek ablakaiból vidám arcok integetnek a templomba igyekvő derék embereknek és azok asszonyainak, akik a sivalkodó csemetéket próbálják féken tartani, akkor a fenenagy jómódban, miután a kormány évekig nevelte az emberekbe hogy „nem jó, nem kell, rossz, ördögtől való, elfogadhatatlan”, lesz akárki is széles e határban, akinek egyszercsak eszébe jut egy jogilag nem egyenlő kisebbség?
Szerintem nagyon rossz úton jár az, aki a múltban keresi a jövő kulcsát.
3.3.9
captain@paperboat.hu
Comments 9
köszönöm.
Posted 29 Apr 2010 at 8:12 pm ¶Faludy György szerint magyarországon soha nem a “legjobb” kimenetel következik be, és nem is a “legrosszabb”, hanem a legundorítóbb.
Posted 29 Apr 2010 at 10:37 pm ¶Meztelencsiga: szívesen, nade mit?
Mikoyan: Azért ez egy elég általános kijelentés, de nem kevésszer volt igaz. Bár ezzel nem vagyunk egyedülállóak.
Posted 29 Apr 2010 at 11:26 pm ¶szívemből szólott! azt.
Posted 30 Apr 2010 at 6:42 pm ¶
Posted 30 Apr 2010 at 10:59 pm ¶Captain tudod, ki az a Teiresziász?
Posted 30 Apr 2010 at 11:40 pm ¶Nagyjából vágom. Miért?
Posted 01 May 2010 at 3:25 pm ¶Van egy olyan érzésem, hogy a paradoxonok egyik kulcsa az a furcsa gondolat lehet, amit annak idején magukat haladónak hirdető liberálisok hoztak ide. Ez nem más, mint a – bocsánat a megfogalmazásért – “öngondoskodáspárti antirasszizmus”. Azt gondolnánk, hogy a meghirdetetett öngondoskodás talán rosszul hat az orránál tovább nem látó ember pszichéjére, és önnön butaságából kezd el mutogatni, bűnbakot keresni. És szerintem ez is igaz. De sokkal nagyobb gond, hogy maga a fogalom is önellentmondásos. Az alapján, amire a tőkés társadalom épül, ez alapján öngondoskodást hirdetni annyi, mint bedobni a csatabárdot az emberek közé, akik majd használják egymás ellen azt is (meg minden más eszközt). Ehhez hozzáadva a történelmünket mindazzal a meg nem értett megelőző 600 évvel, ami többek között vesszentrianonozáshoz is vezet (már mint a meg nem értés, nem a 600 év) ember legyen a talpán, aki nagy öngondoskodásában minden rasszista gondolatát elveti…
Az utolsó nagyon könnycseppcsalogató és frázisgyanús mondathoz hadd fűzzem hozzá, hogy az ember a jövőjét csak a tudására, a tudását csak a tapasztalatára építheti. De értem, hogy értetted, és úgy biztos igaz…csak én senki nem vagyok, hogy eldöntsem.
Posted 01 May 2010 at 9:20 pm ¶A nagy gond ott van, hogy ez egy következmények nélküli ország. Ahol senki és semmi sem az, aminek látszik.
Posted 17 May 2010 at 6:33 pm ¶Post a Comment