Nagyon szeretem a barátaimat.
Kissé részegen pedig pláne nagyon őszinte az ember. De ettől függetlenül is nagyon szeretem őket.
Ők azok, akik mindig mellettem álltak. Életem minden szakaszában: legyen szó vészterhes időkről, nagy vallomásokról vagy békés időkről. Depresszióról vagy kicsattanó ünneplésekről; szeretem őket. Szeretetükkel, kitartásukkal, feltétlen támogatásukkal mindig segítettek, nem fukarkodtak sem szavakban, sem tettekben annak érdekében, hogy segítsenek.
Ez itt nem a nagy szavak helye. Felesleges is lenne; nem bírom szavakkal kifejezni az irántuk érzett szeretetem.
Egy pillanat a búcsú, de az egész életre szóló elkötelezettséget nem szakíthatja meg semmi sem.
Szeretlek titeket. Köszönöm, hogy velem vagytok, és köszönöm, hogy veletek lehetek. Szeretlek titeket, nagyon, nagyon szeretlek.
Lehetünk bármilyen messze egymástól, a szeretet mindig egy térbe helyez minket. A szeretet nem ismer távolságot, időt; a szeretet örök.
Szeretlek titeket. Nagyon, nagyon szeretlek.
3.5.9
Comments 1
Hűha! Kicsit csöpög, de értem, megértem: a búcsú mindig érzelmekkel telt. Örülök, hogy ŐK a barátaid, jobbakat keresve sem találhattál volna.
Már évek óta kitartotok egymás mellett, segítetek, ha kell, vállaljátok a széles váll szerepét, együtt bomlotok, nevettek… Jó fejek.
Posted 24 Aug 2010 at 11:37 pm ¶A távolság nem válaszfal, főleg a mai, modern technikai vívmányokkal zsúfolt világunkban. A közömbösség sokkal inkább az, de biztos vagyok benne, hogy nem veszítitek el az egymás iránti érdeklődéseteket.
Post a Comment