Tanácstalanul téblábolt fel és alá, sehogy sem találta a helyét. Vakító fehérség, mindenhol csak ez a fránya vakító fehérség, égette a szemét – ám amikor meg akarta dörzsölni azt, nem tudta megérinteni. Ebből rájött, hogy valószínűleg nincsen szeme. De hogy ne lenne – kérdezte ekkor magát – ha egyszer ennyire irritálja a fény? Vagy netán [...]
A katolikus egyházról: “Mert tudod, mennyire nem szeretem az egyházat. Mint intézményt. És előbb leszek a Jobbik vagy a Lega Nord tagja, mint egy egyházi egyetemé. Katkó vagy refi vagy bármi. De itt van Father Joe, a Mercy Centre alapítója, aki gyerekek ezreit emelt fel negyven éves munkája során, és ezt mondja: “Baszódjon meg az [...]
Történt ugyanis, hogy Marsha és én a héten egy nemzetközi iskolában tevékenykedünk, az angol – és művészeti táborban oktatjuk a kisebbeket és nagyobbakat egyaránt. Bangkokban elképesztő mennyiségű nemzetközi iskola van, és ezek közül igen sokat vallásos kezek igazgatnak. A Mercy Centre kiválogatott ifjai egy buddhista papok által vezetett iskolába járnak és gyűrik az IB-t, míg [...]
Szeptember közepe, Bangkok, Khlong Toei. Leszállok a motorról, a sofőr kezébe nyomok harmic baht-ot, és sóvárogva nézem a sarkon álló, meglepően európai kinézetű Starbucks-ot. Két hete tengődök ezen a kávénak nevezett valamin, amit a cuki sarki néni árul, és aki két évig Olaszországban élt… nos, annak van összehasonlítási alapja. Lenézek a kezemben lévő papírra, rajta [...]
A Kiskirálylány, akiről két évre méltatlanul elfeledkeztünk, időközben Királylánnyá érett. Ő lett A Királylány, a szféra önjelölt uralkodója. A polgárok, ezen kis közösség olykor békés, máskor lázongó, de alapjáraton jóindulatú polgárai pedig az egocentrizmus korlátlan királyságának kemény terhét kényszerültek vállaikra venni, hogy kielégítsék uralkodójuk, a Királylány igényeit. A Királylány, noha úgy véli, kiszabadult a toronyból, [...]
