Nem jó így ez a világ… semmilyen szinten nem. Háborúk dúlják, a válság még mindig nem ért teljesen véget, rasszizmus, türelmetlenség, meg nem értés, egymás mellett elbeszélés, szűklátókörűség és erőszak…

Érzem magamban a potenciált, a változtatásra való készséget és hajlandóságot. Érzem a felelősség súlyát, ami a neveltetésemből és a jelenlegi környezetemből fakad. Érzem, hogy része vagyok valami nagyobbnak.

Képes vagyok meglátni olyanokat is, amiket mások nem. Olyan dolgokat tudok, amiket mások aligha, és úgy közelítek problémákhoz, ahogy nem sokan.

Válaszút előtt állok. Több nagyon fontos döntést is meg kell hoznom a közeljövőben. Ezektől a döntésektől fog nagyrészt függeni az életem az elkövetkezendő években.

Annyi dolog van, amihez hű szeretnék lenni…! A párom, a világ, Magyarország, a családom, a barátaim…

Ahogy sorba veszem az előttem álló akár fél évet is, sokszor elborzadok. Nyomaszt a feladatok, kihívások, megmérettetések súlya. Érettségizem. Beadandókat kell írnom, érettségi százalékokat és előjegyeket kell szereznem. Szeretnék valamit tenni a Hazámban folyó ókonzervatív álkeresztény nonszensz ellen, szeretnék tenni valamit Magyarországért. Szeretném elősegíteni az európai integrációt, szeretnék szegény helyeken dolgozni, elesetteken segíteni. Szeretném a lehető legtöbbet megadni Meztelencsigának, a barátaimnak, a családomnak…

Sokszor nem érzem magam elégnek ezekhez- viszont mindig, mikor azt éreztem, hogy valamire nem vagyok képes, hogy valami nem fog összejönni, mindig csalódnom kellett. Van valamim, ami minden nehézségen és kétségen átvezetett- ez pedig a hitem a felsőbb jóban, abban, hogy mind részesei vagyunk egy körforgásnak, és attól függetlenül, hogy mi az irányító neve, ez a felsőbb erő nem hagyhat magára. Sem engem, sem Őt, sem senkit ezen a világon, aki hisz benne, hisz abban, hogy mindig lehet jobb, és képes a hitét cselekvéssé fordítani.

Össze kell kötnöm a személyes jót a közösség örömével. Úgy kell megőriznem az egyéniségemet, hogy közben a legtöbbet adom a világ közösségének.

Boldog, sikeres, békés és szeretetben teljes új évet kívánok minden Olvasómnak és Bloggertársamnak! 2011-ben is Veletek, a legvadabb hullámokon is át:

Captain

4.0.2

captain@paperboat.hu

Numero nove – European Union InterRail

Pár duinoi barátommal van egy ilyen kis tervünk, hogy 2011 nyarán, a UWC elvégzése után veszünk egy 300 eurós ún. InterRail jegyet, ami az EU területén egy hónapig korlátozások nélkül felhasználható bármilyen vonalvonalon. A túra során csak párszor szállnánk meg hotelben, hostelben vagy kempingben- lényegében bárhol, ahol van zuhanyzó…- ezzel csökkentve a költségeket. Körüljárnánk az Európai Uniót. Jónak hangzik Félek, csak álom marad – vagy legalábbis nem 2011-ben valósul meg, de azért remélem, hogy jövő júniusban majd mind találkozunk Budapesten, ahonnan az indulást tervezzük, és felszállunk egy vonatra, menjen akárhová is

Numero otto – HUNGay Restaurant

SViktor blogjában olvastam, meg személyesen is mesélte, hogy szeretne Budapest “tetején” egy meleg szórakozóhelyet nyitni. Nem a föld alatt, hanem az ég felé mutatva, mintegy jelezve ezzel azt a nyitottságot és elfogadást, amely (remélhetőleg) akkor jellemzi majd Hazánkat (és ezt most gyorsan le is kopogtam, középső ujjal fán alulról háromszor, ahogyan az a Nagykönyvben meg vagyon írva Ámen). Ehhez kapcsolódóan szeretnék én egy nagy és mindenki számára elérhető árszínvonalú éttermet létrehozni. A két hely működhetne egymás kiegészítőjeként, akár egy, közös cégként bejegyezve… ah

Numero sette – Getting rid of my father

Ez egy fontos célkitűzés. Minden értelemben szeretnék megszabadulni tőle. Ez nagyjából már megtörtént – a lelki, mentális függés megszűnt, az anyagi is, bár ez sajnos most egyelőre több hátrányt szül, mint előnyt. Azonban amit szeretnék, az egy sokkal nagyobbvonalú függetlenség, sőt, nem is függetlenség: győzelem. Tudom, ijesztően hathat- talán az is- de szeretném, ha ő már nem lenne része ennek a családnak semmilyen módon. Szerintem a többiek biztonsága csak így garantálható – beleértve az enyémet is.

Numero sei – Paperboat- The Movie

Film a Papírhajóból Miért ne? Szerintem simán van annyi izgalom, gondolat, fordulat és úgy összességében: anyag az életemben, amiből egy tehetséges rendező össze tud dobni egy élvezhető, igényes filmet. A főszerep pedig persze az enyém lenne

Numero cinque – Szobrot neki!

Na nem nekem – mielőtt bárki is – természetesen minden alapot nélkülözve, mintegy aljas rágalomként – ezt rám fogná. Díjat szeretnék alapítani, amit minden évben egy olyan fiatal magyar melegnek adományoznék oda, aki sokat tett a magyar meleg közösségért.

Numero quatro – A real Hungarian UWCer

Szeretnék tevékenyen részt venni a magyar UWC bizottság életében. Ebben azt hiszem, akadályozhat a külföldi élet – pontosabban: a középtávon külföldre tervezett élet – de majd meglátjuk. Úgy gondolom, sokkal tartozom ennek a szervezetnek, és a minimum lenne az, ha én is segédkeznék az új magyar UWCerek kiválogatásában. Nem utolsó sorban azért, hogy utána páruknak odaadhassam a díjat

Numero tre – Home, sweet home…

Több lakást, illetve házat is szeretnék, illetve sok, ingatlanokkal kapcsolatos tervem van. Nagyon szeretem az építészetet és az épületeket, ezért az egyik legjobb barátomat, aki építészmérnök lesz, biztosan meg fogom kérni, hogy tervezzen nekem egy csodás kis tengerparti üdülőházat- mondjuk Duinoban Szeretnék egy lakást, egy felhőkarcoló tetején, ahonnan fantasztikus a kilátás az alatta elterülő nagyvárosra, legyen az akár Budapest akár London, illetve szeretnék hozzájárulni a családom és barátaim majdani vagy már meglévő ingatlanjainak bővítéséhez, építéséhez, szépítéséhez.

Numero due – A szószóló

Szeretnék az emberi jogok elszánt védelmezőjeként dolgozni egy olyan nonprofit szervezetnek, ahol azért éhen sem halok, tehát van egy biztos keresetem is, és hasznos munkát végzek. Szeretnék az elesett, jogvédelemre szoruló, kihasznált, kiközösített vagy a diszkrimináció áldozataivá vált embereken segíteni.

Numero uno – UCL

UCL, vagyis: University College of London. Ez jelenleg a legnagyobb vágyam; viszonylag kevés idő múlva akár valóra is válhat. Ehhez azonban sok dolog kell – először is egy megfelelő érettségi pontszám, nameg egy ösztöndíj, különben bizony búcsút inthetek Londonnak azelőtt, hogy bármi közöm is lett volna hozzá.

[Krisztofóró bejegyzése alapján]

3.6.0 – már 10 bejegyzés “telt el” az újraindulás óta

captain@paperboat.hu