Mi tesz minket emberré? Az, ha soha többé nem vagyunk biztosak önmagunkban? Az, ha millió élmény mind egyszerre akar a részünkké válni? Az, ha sokszor összeroppanni érezzük magunkat a mérhetetlenül megnövekedett nyomás alatt? Az, ha rájövünk, hogy képességeink határai nem is olyan tágak, mint amilyennek hittük őket? Apró, felismerhetetlen és jelentéktelennek tűnő események, mégis megváltozatják [...]
¶
Posted 19 January 2012
† Captain
§
Blog
‡
°
Also tagged:
Popov feltette a nagy kérdést: mi van a bloggerekkel? Emlékszem, mikor alig 17 évesen, nem több, mint fél éves bloggerség után elmentem életem legelső blogtalálkozójára. Nem volt nehéz befogadót találni, sőt, több ember kedves felajánlásából is választhattam. Szinte az egész találkozó alatt csendben ücsörögtem egy sarokban, nem is nagyon emlékszem, melyik bloggerek társaságában (?979, Tigri, [...]
Ki tudná, ha nem te, hogy mennyire nem vagyok híve a végletes szavaknak? Mert itt van ez a valami izé is. Mondhatnád, hogy az enyém, talán igazad is lenne egy szinten, én uralom, én irányítom, én vagyok a Mestere, az egyetlen, akire felnéz, az egyetlen, akinek – ha így tetszik – hatalma van felette. És [...]
arról akartam írni, hogy mekkora egy kurva az idő, vagy valami ilyesmi – azzal összefüggésben, hogy ugrál, egyszer szalad, utána meg perverzen lassan vánszorog, megáll, mikor rohannia kéne, és eszeveszettül vágtat mikor inkább azt szeretném, lassan lépkedjen; meg aztán valami olyasmi is az eszemben volt, hogy írok kicsit az állapotomról, hogy hogyan érzem magam ezekben [...]
Ennyiben voltam ébren péntek reggel 10 óta. Viszont nincs okom panaszra- egy nagyon sűrű, de páratlanul élvezetes és érdekes hétvégén vagyok túl Kezdődött minden az én elgépelésem miatt blogfarokra módosult blogtalival Számomra minden blogtali más, kicsit mindig jobb, más profilú, változik a közönség, változnak a bloggerek kapcsolatai, új barátságok, szerelmek szövődnek, régi kötelékek szakadnak el… [...]
