Emberek, én komolyan majdnem sírtam tegnap. Olyan édesek vagytok, hogy az leírhatatlan! Kezdjük azzal, hogy vártatok a szervezőre vagy fél órát. Aztán elviseltétek, hogy az asztal alatt összerúgdoslak titeket (ebből főleg Cody kapott ), eltűrtétek az egofelhőm (amit leggyakrabban SPF emlegetett ), nameg ajándékot is hoztatok, amit igazán nem kellett volna! De azért persze tagadhatatlanul [...]

Elrohant három év úgy, mintha csak egy pillanat lett volna minden. Három évvel ezelőtt, alig tizenöt évesen léptem át először a Református Gimnázium kapuját mint a 445 éves iskola egy új diákja, akinek minden egyes porszem, amit ott talált, egy új világot jelentett, tele felfedezésre váró kincsekkel és élményekkel, megannyi rémisztően csodálatos titokkal. Ritkán fordul [...]