Az úgy volt, hogy a Thai Királyság Nagykövetsége Budapesten elcseszte. Viszont ez valahogy jól jött ki, mivel így eljutottam egy olyan városba/államba, ahová már régen el akartam jönni: Szingapúrba! Lejárt ugyanis a 3 hónapra szóló vízumom (komolyan mondom, mintha valami ügyefogyott turista lennék…), így el kellett hagynom a nagybecsű Thai Királyság területét, hogy egy másik [...]
Szeptember közepe, Bangkok, Khlong Toei. Leszállok a motorról, a sofőr kezébe nyomok harmic baht-ot, és sóvárogva nézem a sarkon álló, meglepően európai kinézetű Starbucks-ot. Két hete tengődök ezen a kávénak nevezett valamin, amit a cuki sarki néni árul, és aki két évig Olaszországban élt… nos, annak van összehasonlítási alapja. Lenézek a kezemben lévő papírra, rajta [...]
>> a sorozat első részéért katt ide << Az élet egy másik fontos eleme – bár erről azért jóval többet beszélünk, mint a retyózásról – az a kaja. Én az életem során mindig is jó kajához voltam szokva – hála a felmenőim főzőtudományának – és igencsak nehezményeztem, amikor alább kellett adnom a megszokott sztenderdből. [...]
Úgy néz ki, hogy az internet eddig naagyon jó volt, megérkezésem tiszteletére pedig beszart. Most viszont már semmi gond, szóval ahogy ígértem: az első bangkoki napok összegzése J … igazából azt sem tudom, hol kezdjem. Először nagyon el voltam veszve, egyrészt a kimerültségtől (összesen 12 órát repültem aznap), másrészt az időeltolódás okozta kellemetlenségből kifolyólag, harmadrészt [...]
… és az élet a maga monoton dallamát dúdolgatja tovább, egyszerű klisékben száll míg mi szépen csendben olajozzuk hatalmas gépezetét. Nincs semmi szép a gyönyörűben, holott nem ronda az, ami ocsmánynak látszik. Tanulok lenni. Tanulok nem visszaszólni, önmérséklettel nyugalmat pumpálni az agyamat elöntő vérbe, tanulok türelmesebbnek lenni és tanulok tudatosabb és egyszersmind tanácstalanabb lenni. Tanulok [...]
