Álmatlanul forgolódtam az ágyamban az alkoholtól mámoros szülinapi party után, immáron tisztán és nem piaszagúan. Viszonylag tudatomnál is voltam, hiszen emlékszem arra hogy fájt a fejem. Azt mondják, az ember akkor a legőszintébb, amikor részeg, gondolom azért mert nem tudja teljes mértékben kontrollálni a gondolatait, melyek így akár a legrejtettebb, legmélyebb helyekről, akár a tudatalattiból [...]

A hátát a korlátnak támasztva nézett felém sötét napszemüvegének jótékony fekete takarásából. Szavait lassan formálta, minden egyes szót alapos megfontolás után bocsátott csak útjára. – Szóval Te lennél a Kapitány. Érdekes. – mondta, majd megfordult, így most háta nem a tengert nézte, hanem engem. Megalázónak éreztem a helyzetem. Hátat fordít nekem az olvasóm, akinek volt [...]