Vannak dolgok, amikről egyszerűen nem lehet írni. Egyszerűen csak azért, mert olyan, mintha beléptél volna egy álomba, ami mindig is ott motoszkált benned, egészen pontosan egy éve, mikor is rámosolyogtál arról a bizonyos lépcsőről. Tényleg ébren álmodunk. 4.0.1 captain@paperboat.hu
Szinte akkor a legnehezebb írni, mikor hozzáfogsz. Fejben minden könnyen megy- gördülékenyen, olajozottan és tökéletesen. A szavak gyönyörűre formázzák magukat, képzett művészkezek sem képezhetnék őket simábbra. Magamnak alkotom a legszebb, legtökéletesebb műveimet, és mire ideérnék, hogy megosszam Veletek, úgy érzem, elhagynak a megfelelő szerkezetek és jelzők- nem marad más, csak egy lecsupaszított váz. Pedig Róla [...]
Kerültünk- fordultunk a sötét körúton, de nem tudtuk elérni egymást. Ő utánam jött, én elé mentem. – Hiába próbálkozol- mondta Zsombor.- nem megy. Ezt most még én mondom neked- örülj. Amíg én mondom, nem fáj, mert tudod, hogy utána úgyis odamegyek hozzád. Megérinthetsz. A mi sorsaink összefonódtak a kezdet kezdete óta: nem szereztél meg de [...]
A péntek reggel álmosan hunyorogva talált az ágyamban, ahogyan fél kezemmel a takaró alól a telefonomra vadászok, mindent lelökve, ami karom lendületes csapásainak útjába került. A telefon azonban csak nem lett meg, mivel az íróasztalomon hagytam, így kénytelen- kelletlen felkeltem és reggeliztem, fürödtem, hajat vasaltam és- rohantam, hogy le nem késsem a vonatot, hiszen csak [...]
És akkor összeállt minden. Pontosan nem emlékszem, mikor, de azt hiszem az ablakon kibámulás és a fürdés között lehetett ez a pillanat. Az életben mindennek oka van, véletlenek nincsenek. Nem volt véletlen, hogy rád találtam anno, az hogy felvettem veled a kapcsolatot, hogy sokat beszéltünk, hogy találkoztunk. Nem volt véletlen,hogy végül egymás mellé kerültünk, hogy [...]
