Elrohant három év úgy, mintha csak egy pillanat lett volna minden. Három évvel ezelőtt, alig tizenöt évesen léptem át először a Református Gimnázium kapuját mint a 445 éves iskola egy új diákja, akinek minden egyes porszem, amit ott talált, egy új világot jelentett, tele felfedezésre váró kincsekkel és élményekkel, megannyi rémisztően csodálatos titokkal. Ritkán fordul [...]
melyben Captain szánalmassága kerül taglalásra, ám ezért most Zsombor igen hevesen kiosztja barátját. Ne sajnáld már magad! Mégis mit gondolsz, ki vagy te, hogy neked mindent szabad? Persze ilyen nagy meg óriási meg hatalmas agytröszt igen, ilyen fokkal meg olyan szinttel, de nem vagy több egy szánalmas, hisztis kamaszlányál ha valami nem úgy jön össze [...]
Az iskola nálam egy olyan hely, ahová menni kell, és én általában megyek is de ha nem muszáj, akkor nem. És általában ha csak lehet, elintézem hogy ne legyen muszáj. Vagyis felmentem magam egyes kötelességek alól mert más kötelességeket kreálok magamnak. Például ott van a szakkoli. Hát mindenki beláthatja hogy ha szombaton előadás van, akkor [...]
Ezen a héten sok meglepetés ért. Sokszor kiáltottam fel ‘(‘Atyaúristen’) felháborodottan, örömömben vagy csodálkozásomban. Az első ilyen kedden volt amikor elértek a Refibe a kecskeméti hírek. 8 késszúrással lett vége. Nem csak a kapcsolatnak, hanem annál sokkal többnek. Egy fiatal lány távozott közülünk, akinek nem volt más bűne csak hogy keresztezte egy ámokfutó útját. 8 [...]
Anya: ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ! (bééé!) Apám: És mennyit kell fizetni? (neked nem mindegy, most úgy őszintén? nem zavart eddig sem a téma) Captain: Persze reméltem, de hogy meg is kapom fúú ezt nem gondoltam volna jó persze valahol gondoltam meg számítottam rá mert tudom hogy jó vagyok de most nagyon fontos hogy ne szálljak el… (de legalább [...]
