1. Töri: 5, 100%

2. Földrajz: 5, 82%

3. Irodalom: 4, 75%

4. Matek: 3, 52%

_________________

A várakozásoknak megfelelő, pont így terveztem, vagyis pontosabban így éreztem hogy fog sikerülni, miután már megírtam, lefeleltem mindenből:D

Immáron csupán 21 nap választ el a szakkolis prezentáció leadásától (maga a prezentáció… jó kérdés, nem tudom mikor lesz), a nyelvvizsgától pedig 28 nap (bár a szóbelitől már csupán 25-26, ezt nem tudom pontosan). Izgulhatnék, hogy mik jönnek, de nyugodt vagyok, mert a készülés a megfelelő ütemben halad, úgy, ahogy terveztem, és ha nem jön közbe semmi krach, akkor minden akadályt simán tudok majd venni. A horoszkópom is azt írja, a május az én hónapom lesz, nagy sikereket jósol, hát miért ne jönne össze…? Na jó, nem csak erre alapozok, de azért jó olvasni ezeket a sorokat

Csütörtökön ugyanis édes jó apámmal, a már emlegetettel voltam Budapesten, de már péntek volt, mire hazaértünk. A családi vállalkozás termékét prezentáltuk egyelég neves helyen, neves emberek társaságában. Gusztustalan az az ember, megpróbálta úgy beállítani, mintha ő lenne itt a cégen belül a nagyfőnök. A nagyapám sajnos nem tudott velünk jönni, így rám hárult a feladat, hogy mindenkinek elmondjam: nagyapámé a buli. Ez persze apámnak nem tetszett, de ez engem nem izgat. Lényeg a lényeg: a szakkolimnak köszönhetően elismerő pillantásokat és névjegykártyákat zsebelhettem be

Ma meg fejfájós, fűnyírós, bosszankodós napom volt, de nap végére magamhoz tértem, és tesómmal megnéztük a Trója c. nagyszabású nagyon jó filmet.

Olvastuk már irodalmon is a könyvet, de be kell valljam (nem jellemző, de most ez van): a film jobban megfogott, mint a könyv. Nem tudom, miért, de itt sokkal jobban lejött a mondanivalója (legalábbis ami számomra megfogalmazódott). Ez pedig Akhilleusz (görög hős, félisten) és Agamemnon (görörg király, hadvezér), illetve Paris, Hektor (trójai királyfik) és Priamosz (Trója királya) példáján csapódott le.

Agamemnon testesíti meg a gőgös nagyvezért, akit nem érdekel semmi és senki, csak saját hatalma, gátlástalanul átgázol mindenkin, és nem érdekli, hányan halnak meg, de ő maga halhatatlan legyen ("…mert nem a katona neve marad fenn, hanem a királyoké…"). Hatalma alá hajtotta a görög világ felét, nevét azonban ma sem ismerik feleannyian sem, mint Akhilleuszét- elbukott. Így múlik hát el a világ dicsősége.

Akhilleusz neve fennmaradt. Nem azért, mert akkora hős volt és vitéz katona (szerintem). Hanem azért, mert miután megölte barátja, Patroklosz legyőzőjét, Trója trónörökösét, Hektor herceget, az idős, megtört Priamosz királynak kiadta fiát, és 12 napnyi fegyverszünetet kötött vele. Az embertelen gyilkológépből érző lelkű ember lett: jelleme sokat fejlődött, és kialakult benne az a valami, ami nekem emberré teszi az embert. Az ilyen ember neve marad fenn, dicsősége neki ragyog majd fényesen.

Paris herceggel tudom leginkább azonosítani magam. A szerelem hőse- fiatal, de mégis hősies, bár elbukik egyszer-kétszer, nem is akármekkorát, feláll és újrakezdi, hogy megvédje szeretteit és hazáját, mert végső soron miatta támadták meg Tróját a görögök. Ő volt ugyanis, aki kiszabadította Helenét Menelaosz spártai király udvarából, az igaz szerelem jegyében.

Hektor a példás családapa, szerető férj és testvér, akire mindig lehet számítani- egyenes és becsületes, felvállalja sorsát. Akarva- akaratlan Akhilleusszal kerül szembe, és becsülettel küzd, míg el nem bukik. A becsület örök és soha nem múló példája.

Priamosz Trója bölcs ura, szerető családapa, aki megtörve, de bátran kikéri fia holttestét Akhilleusztól, és közben felszínre hozza benne az emberarcot: képes megalázkodni, és bölcsességével jobb emberré tenni fia gyilkosát.

Még most, több ezer év után is csodálhatjuk Homérosz Íliászát, és az abban leírt mesébe öntött valóságot: a nagy háború utolsó 52 napja bemutatja az embert, körüljárja az alattomos számítótól a szerelem hőséig.